Pillanatok

Egy oldal a "Gyermekeim"-ből, szeretettel azoknak, akiket megérint... Ne félj elmondani, ha tetszett, és azt se, ha nem...

Linkblog

Szeretni és szeretve lenni

2012.05.02. 14:05 | blueeye | Szólj hozzá!

 

Az utóbbi időben többször szembesültem azzal, hogy az emberek nagy része nem tud mit kezdeni a Szeretettel. Nem mer szeretni, és nem tudja fogadni sem.

Gyerekkorunktól kezdve sokszor belefutottunk olyan helyzetekbe, amikor feltételekhez kötötték a „szeretést”. Emlékszel, hányszor hallottad azt például a barátaidtól egy-egy sértődés következtében, hogy „Nem szeretlek!” ? Ilyenkor mindig hátat is fordítottak, és még most is ugyanolyan nagyon tud fájni az az elhagyatottság-érzés, mint akkor. Hogy ezt az érzést elkerüljük, megtanulunk alkalmazkodni, játszani, nem ritkán álarcot húzunk, hogy fontosak legyünk, hogy szeressenek. Közben pedig elfelejtjük, hogy az Igazi Szeretet feltétel nélküli. És nem csak mások, magunk iránt is. Elfelejtünk őszintén, tiszta szívvel szeretni.

Vannak emberek, akik kedvesek a szívemnek. Igyekszem ezt ki is mutatni nekik. De vannak, akik ezt nagyon nehezen fogadják, valójában nem is tudnak mit kezdeni vele. Megijednek tőle. Ami nekem természetes, nekik sok(k), rémisztő, érthetetlen. Visszapattan róluk a szeretetem. Néha ez nagyon tud fájni. Aztán arra gondolok, hogy talán csak a szeretetnyelvünk különbözik. Vagy nem ismerik ezt az érzést. Hogy valójában milyen is szeretni és szeretve lenni.

Ha valaki igazán fontos neked, tanítsd meg szeretni. Kezd azzal, hogy megszeretteted vele önmagát. Szerintem ez a legnehezebb. Mérhetetlenül sok türelemre és szeretetre, no meg humorra és kedvességre van szükséged. És ehhez nincsenek jó gyakorlatok. Ösztönből kell cselekedj. A szívedből. Mutass példát neki magaddal! Mert amit te magad nem tudsz, nem tapasztalsz, nem élsz, azt a másiknak sem tudod megmutatni, megtanítani. Hagyd őt Látni, Érezni, Tapasztalni! Engedd, hogy Éljen! De mutasd meg neki azt is, hogy van választása: igenis lehet őszintén, szeretve élni! Akkor is, ha érnek csalódások. Akkor is, ha néha nagyon fáj. Mert megéri.

Van egy kedves barátom. Ő nem tudja, én hogyan szeretek. Tudom, hogy rendszeresen megzavarodik, mert elég intenzív lelki életet élek. A hangulati kilengéseim időnként olyanok, mint egy EKG-görbe. De egy dolog nem változik: az iránta való szeretetem. Néha csak úgy átölelném, vagy megsimogatnám az arcát, vagy beleborzolnék a hajába, amit annyira szeretek. Megtehetem? Még nem nagyon. Túl gyorsan kerültünk közel egymáshoz, még nem ismer eléggé. Még fél. És még nem engedi meg magának, hogy szeressen. Nem Szerelemről beszélek. Szeretetről. Nem felszínes barátságról, hanem Lélek-kapcsolatról. Túl ezós? Lefordítom. Engedd magad megérinteni. Mások, a Világ és Önmagad által is. Fedezd fel, mi a jó benned! Ne mondd, hogy nincs ilyen! Amikor valaki elmondja, mi tetszik neki, mit szeret benned, hallgasd meg! Érezd a másik szeretetét! Hagyd, hogy az a finom energia körbevonja a tested, a lelked, a szíved, átjárja porcikáidat, s gyógyítson!

„Zseniális plasztikai sebész a Szeretet…”

 

- Alexa -

 

A bejegyzés trackback címe:

https://blueeye.blog.hu/api/trackback/id/tr744484260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.